Csehország

Csehország (csehül Česko), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül Česká republika) egy szárazföldi ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.

A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-jéig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Ennek eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

2006-ban Csehország lett a KGST tagállamai közül az első, melyet a Világbank fejlett országnak nyilvánítottKelet-Közép-Európában itt a legmagasabb az emberi fejlettségi index, a rangsor szerint nagyon magas emberi fejlettségű ország. Ez az ország Európa kilencedik legbékésebb országa, a régiójában pedig itt a legjellemzőbbek a demokratikus értékek, és itt a legkisebb a csecsemőhalandóság. Csehország többpárti parlamentáris képviseleti demokrácia, az Európai Unió, a NATO, a OECD, az EBESZ, az Európa Tanács, és a Visegrádi Együttműködés tagja.

Pénznemü

Közlekedés
A prágai főpályaudvar (csehül Praha hlavní nádraží) Prága központi átmenő pályaudvara Csehországban. Ez a város legnagyobb és legforgalmasabb vasútállomása. Josef Fanta építész építette, 1871-ben nyílt meg. Jelentősebb felújítása 2006 és 2012 között történt meg. Az Óvárostól keletre, a C metró vonalán helyezkedik el, kiindulópontként szolgálva a nemzetközi és belföldi távolsági vonatok jelentős hányadának. A Budapestről érkező vonatok egy része ide, míg másik részük Holesovice állomásra érkezik.

A Praha-Holešovice (Nádraží Holešovice) a Csehországban található Prága egyik átmenő pályaudvara. Az állomás rendkívül forgalmas, kiindulópontjaként szolgál több nemzetközi és belföldi távolsági vonatnak. A Budapestről érkező vonatok egy része ide, míg másik részük Praha hlavní nádraží állomásra érkezik.

Smíchovské nádraží

Buszállomás Florenc

A Prága-Václav Havel repülőtér (csehül Letiště Václava Havla Praha, korábban Prága-Ruzyně repülőtér, csehül Letiště Praha-Ruzyně) Csehország legforgalmasabb és legnagyobb repülőtere, Prága légikikötője. Alkalmas nagyméretű, szélestörzsű gépek (mint az Il-86, Il-96) fogadására. A Prága-Václav Havel repülőtér Ruzyně mellett, Prága városközpontjától kb. 15 km re, északnyugaton helyezkedik el. Gépkocsival kb. 25 perc alatt, tömegközlekedéssel kb. 40-50 perc alatt érhető el a reptér a városközpontból.

Turizmus

Városai
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

Český Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) város dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján; Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét az UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította.

Kutná Hora - the town of Kutná Hora owes its origin to the silver mines which gained importance during the economic boom of the 13th century. The earliest traces of silver have been found dating back to the 10th century. Since 1995 the city center has been a UNESCO World Heritage Site.

Plzeň (németül: Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa.

České Budějovice (németül Budweis) Csehország déli részén fekvő város.

Liberec (németül: Reichenberg) város Csehország északi részén a történelmi Csehország régióban, a Libereci kerület Libereci járásában. Kerületi központ 103 997 lakossal (2008. januári adat) a kerület legnagyobb városa. A Nisa Eurorégió alapító tagja.

Brno (ˈbr̩no; németül: Brünn; magyarul: Berén; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa. Brno a Dél-Morva kerület központja, melyen belül önálló járást alkot, a Brno városi járást. A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik, lakossága nagyjából 400 000 fő.

Olmütz (csehül Olomouc, archaikus magyar nevén Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén és az Olomouci kerület központja. A Felsőmorva-dombságon és a Morva folyón fekszik a környéke alkotja a termékeny Hanák régiót.

Mariánské Lázně (németül Marienbad) gyógyfürdőjéről nevezetes város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.

Kroměříž (németül: Kremsier, magyarul: Kromerzsízs; más néven Hanácké Athény, vagyis a Hana vidék Athénja), 997-ben Csehország legszebb történelmi városává választották.

Telč (németül Teltsch) a Jihlavai járás egy városa, a Cseh-Morva-fennsík déli részén fekszik.

Vár és kastély
Karlštejn (németül Karlstein) Csehország egyik leglátványosabb, teljesen épen maradt gótikus vára, a középkori Cseh Királyság egyik jelképe. Prágától mintegy 50 km-rel délnyugatra épült, a Berouni járásban, a hasonnevű falu fölé emelkedő 320 m magas mészkősziklán.

A Konopiště kastély, Ferenc Ferdinánd főherceg nyári rezidenciája Csehországban, Benešov városától 2 km-re, a város Konopiště kerületének határán áll.

Hluboká

Rožmberk

Šternberk

Orlík nad Vltavou

Litomyšl (németül: Leitomischl) város Csehország Pardubicei kerületében. A város közepén elhelyezkedő kastély az UNESCO Világörökség helyszínei közé tartozik.

Červená Lhota

Křivoklát

Látnivalók
Pec pod Sněžkou település Csehországban, Trutnovi járásban. Pec pod Sněžkou Malá Úpa, Černý Důl, Strážné, Špindlerův Mlýn, Svoboda nad Úpou, Janské Lázně és Horní Maršov településekkel határos. Lakosainak száma 630 fő.
A Sněžka (csehül), Śnieżka (lengyelül), vagy Schneekoppe (németül) 1602 méteres magasságával Csehország, valamint az Óriás-hegység legmagasabb pontja. Mivel az Óriás-hegység (Karkonosze) a Szudéták központi része, így egyben a Szudétavidék legmagasabb kiemelkedése is, amely a cseh-lengyel határon fekszik. A hegy északi oldala Lengyelországhoz, déli fele Csehországhoz tartozik. 1945-ig a csúcs Németország része volt, így a legmagasabb pontja volt Poroszországnak, valamint a Német-középhegységnek is. A hegy tetején napjainkban meteorológiai állomás, Lőrinc-kápolna (Laurentiuskapelle), drótkötélpálya-állomás és egy postahivatal található. A csúcs nevének jelentése Havas-csúcs, vagy Havas-hát.

Koněpruské barlangok

szakadék Macocha

Terezín (németül Theresienstadt) kisváros Csehország északi részén. Két évszázados történelmi nevezetessége a település alapjául szolgáló erődítmény, illetve az itt szinte folyamatosan üzemeltetett büntetésvégrehajtási intézmények. A települést II. József alapította 1780-ban védelmi célokkal, nevét Mária Teréziáról kapta. A város a Habsburg Birodalom átalakulása után az Osztrák-Magyar Monarchia része lett, majd a trianoni békeszerződéssel megalakuló Csehszlovák Köztársasághoz került. Ekkortól lett Terezín a neve. A második világháború idején ismét Theresienstadt lett, mivel a Harmadik Birodalom fennhatósága alá került. A második világháború után a kommunista Csehszlovákia, ma Csehország városa.